Kecskeruta
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Orvosi kecskeruta Galega officinalis | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kecskeruta témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeruta témájú médiaállományokat és Kecskeruta témájú kategóriát. |
A kecskeruta (Galega) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó nemzetség.
A kecskeruta ismertetőjegyei
A kecskeruta szára üreges levelei páratlanul szárnyaltak, rövid nyéllel, 5-8 levélpárral.
Levelei keskenyek, lándzsás alakúak és szabályos szélűek, hegyes végződésűek.
Virágai világoslilák, vagy fehérek a levélzet alatt (levélhónaljban) laza fürtökben nyílnak.
Maximum 3 cm hosszú hüvelytermése sok lapos magvat tartalmaz.
Pillangósvirágúak 30-100 cm magassága, július és szeptember között terem évelő növény.
Lelőhelyei
A kecskeruta megtalálható mocsaras réteken és gyomos szegélyek mentén.
Gyűjtése és alkalmazása
Virágzáskor szedjük, ilyenkor bővelkedik hatóanyagokban: szaponinok, cserzőanyagok, flavonoidok, quercetin és galegin alkaloida. A kecskerutából készült tea és tinktúra segíti a szervezet méregtelenítését a veséken és a bőrön át. A növény megtalálható néhány tejelválasztó teakeverékben is, és egyszerre erősíti az anyát és a gyermeket is. Régebben megtalálható volt az időskori cukorbetegség elleni teakeverékekben is. Az ilyen teák nem helyettesítik a gyógyszeres és az inzulininjekciós kezeléseket, csupán kiegészítő ként használhatóak a terápiák hatékonyságának növelése érdekében.
Fogyasztása tilos, szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.[1]
Mérgező hasonmása
Tarka koronafürt szintén évelő növény.
Üreges, szögletes szára a földön kúsznak a levelei szintén páratlanok.
A levelei kisebbek és számosabbak, mint a kecskerutáé.
Virágai rózsaszínűek a csónak csúcsa lila, 10-20 db alkot egy fejecskét.
Különösen a magjai mérgezőek.
Fajok
A nemzetségbe 6 fajt sorolnak:
- Galega albiflora Tournay
- Galega battiscombei (Baker f.) J.B.Gillett
- Galega lindblomii (Harms) J.B.Gillett
- orvosi kecskeruta (Galega officinalis L.)
- keleti kecskeruta (Galega orientalis Lam.)
- Galega somalensis (Taub. ex Harms) J.B.Gillett
Jegyzetek
- ↑ Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények
Források
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
- Ursula Stumpf Gyógynövények és mérgező hasonmásai, Vitab12 Archiválva 2022. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
 | Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
