Sajómercse

Sajómercse
A római katolikus templom
Sajómercse címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Putnoki
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Zoltán (független)[1]
Jegyző	Serényfalvi Mária
Irányítószám	3656
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	180 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	18,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,18 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj	Upponyi-hegység[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 14′ 38″, k. h. 20° 24′ 47″48.243780555556, 20.41318055555648.243781°N 20.413181°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 38″, k. h. 20° 24′ 47″48.243780555556, 20.41318055555648.243781°N 20.413181°E
Sajómercse Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajómercse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajómercse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sajómercse község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Fekvése

A megye nyugati részén helyezkedik el, Ózdtól kelet-északkeleti irányban, Putnoktól délre. Belterülete az Upponyi-hegység északi részén alacsony hegyvonulatok közé zárva, a Királd-patakon át, a Sajóba ömlő Mercsei-patak völgyében épült fel. Felszínét döntően felső miocén riolittufa fedi, hasznosítható nyersanyaga a barnaszén, területén jelentős az erdők aránya.

Megközelítése

Közúton a Borsodbótát Putnokkal összekötő 2523-as út mentén közelíthető meg, de érinti még a 2525-ös út is. Meglehetősen elzárt település, a nagyobb forgalmú utaktól viszonylag távol.

Határában halad el a Eger–Putnok-vasútvonal, de a vonalnak ezen a szakaszán 2009 végén megszűnt a forgalom.

Története

Neve 1330-ban szerepel először írásos formában, amikor Kilit egri püspök a bélháromkúti apátságnak adja birtokként. A 16–17. században világi birtokosai is vannak, de 1700-tól az egri szemináriumé lett. 1735-ig plébánia központ is, utána viszont Sajónémeti lett a plébánia központja, Sajómercse pedig fília lett. Temploma már a középkorban is volt, de 1778/1779-ben újat kellett építeni.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kovács Sándor (független)^[4]
• 1994–1998: Kovács-Misa Sándor (független)^[5]
• 1998–2002: Ádám László (független)^[6]
• 2002–2006: Ádám László (független)^[7]
• 2006–2010: Ádám László (független)^[8]
• 2010–2014: Kovács Zoltán (független)^[9]
• 2014–2019: Kovács Zoltán (független)^[10]
• 2019–2024: Kovács Zoltán (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,5% szlováknak mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,5%, református 6,3%, felekezeten kívüli 3,9% (5,3% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% ukránnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,9% volt római katolikus, 3,7% egyéb katolikus, 3,2% református, 0,5% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% evangélikus, 10,6% felekezeten kívüli (23,9% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Római katolikus templom
• Hősi emlékmű
• Sajómercsei vár
• Koloska-tetői földvár barlangja

Irodalom

• Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
• Tamás István Gömöri Poéta, 2009-ben, Ádám László polgármester kérésére, verset írt a településről.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal